Hírek

FELHÍVÁS!

mh kep

HELYTÖRTÉNETI KIÁLLÍTÁS A CSOKONAIBAN:

Rákospalota és Pestújhely képes levelezőlapokon a két világháború között

 A kiállítás megrendezésével, a hajdanvolt helyszínek és épületek bemutatásával szeretnénk felébreszteni a még élő személyes emlékezetet, lehetőleg minél több visszaemlékezést összegyűjteni a Helytörténeti gyűjtemény számára. Kérjük Önöket, hogy a helyszínen elhelyezett „vendégkönyvben” írják le azokat a gondolatokat, melyek felidéződtek a régi Palotán és Pestújhelyen tett képzeletbeli séta során! Lehetőség van arra is, hogy otthoni végiggondolás után postán vagy e-mailben megküldjék a helytörténeti gyűjtemény címére: 1158 Budapest, Pestújhelyi út 81. vagy Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát..">Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát..

Személyes találkozásra és közös emlékezésre szeretettel várjuk Önöket

2013. február 22-én pénteken 18 órakor

a Csokonai Művelődési Központban.

Tisztelettel: Kiss Emília gyűjteményvezető

Ki volt a képes levelezőlap feltalálója? Mióta léteznek a postai képes levelezőlapok? Nehéz megmondanunk, előzményeik sokfelé kereshetők. A képes ábrázolás igénye egyidős az emberiséggel. A közlekedési eszközök fejlődése lehetővé tette ismeretlen tájak, földrészek felfedezését – egyúttal szükségessé vált az utazás alatt szerzett élmények megosztása az otthon maradottakkal. A 18-19. században kedveltté vált a különböző családi eseményekre utaló borítékos illusztrált kártyák küldése.

A levelezőlap ötletét a világon először Heinrich Stephan, a birodalmi posta főpostamestere 1865-ben vetette fel, javasolta, hogy a rövidebb közlemények számára vezessék be a levélboríték nagyságú nyílt levelet. Kortársa, dr. E. Herrmann kimutatta, hogy a leveleknek mintegy egyharmada csak rövid, általános közlést tartalmaz. Az ilyeneket nem szükséges zárt borítékban postázni, így a kézbesítés díját is alacsonyabbra szállíthatják. Az első napon csak a pesti központi postahivatalnál 10.000 levelezőlap fogyott el…

Az 1870-es évekre elterjedtek Európában a képpel-, általában sokszorosított rézmetszetekkel ellátott lapok. Kezdetben a lap egyik oldalát teljes egészében elfoglalta a címzés, s csak a másik oldalon szereplő kép mellett lehetett a közlés szövegét rögzíteni.

Magyarországon a képeslapkiadás a millenium évétől vált rendszeressé, korábban főleg német és osztrák kiadók látták el termékeikkel a piacot. Ennek az első képeslap-sorozatnak – miként az összes későbbinek is! - a témái azt tükrözték, hogy az adott korszakban mit tartottak fontosnak bemutatni a magyar múltból és saját koruk értékeiből, általában jellegzetes tájképeket, kiemelkedő történelmi eseményeket ábrázoltak. Később a tematika kibővült, a legkülönbözőbb célokkal-, formában- és kivitelezési módokban jelentettek meg képeslapokat – mígnem eljutunk egészen napjaink e-mail képeslapjaiig.

 Rákospalotán és Pestújhelyen az 1920-30-as években virágzott fel a képeslapkiadás. Készültek képeslapok templomokról, városházáról, iskolákról, moziról, színházról, kórházról. De vendéglőtulajdonosok, fűszeresek is adattak ki levelezőlapot üzletükről. A lapok készítői mindenekelőtt helybéli nyomdák és kiadók voltak, néhányan név szerint is ismertek közülük: Fischer Dezső és Társa, Róth Ignác, Vörösmarty Nyomda, Halassy Nyomda, Dénes Géza, Haladás Könyvnyomda és Papírkereskedés, az újpesti Schön Bernát. Sajnos legtöbbjükről a levelezőlapokon kívül kevés információ maradt ránk.

A képeslapok gyűjtése szinte egyidős a megjelenésükkel. Szerencsénkre, hiszen ezáltal maradhattak ránk értékes helytörténeti dokumentumokként a kiállításban bemutatott darabok is! Az egy-egy helyszínt vagy témát különféleképpen ábrázoló-, vagy más-más időpontban készült képeslapok egymás mellé helyezésével nyomon követhetjük a település képének alakulását, valamint azt is, hogy mit tartottak fontosnak elődeink megmutatni önmagukról.

Az itt kiállított képeslapok korábban is bemutatásra kerültek már: a Rákospalotai Múzeum mutatós albumot adott ki róluk 2005-ben (szerkesztette: Mojzes Ildikó). A kötet a helyszínen és a múzeumban is megvásárolható.