Kerületi értéktár

Tisztelt XV. kerületi Polgárok! Kedves Itt Élők!

A magyar országgyűlés 2012. április 2-án elfogadta A magyar nemzeti értékekről és hungarikumokról szóló 2012. évi XXX. törvényt. Ennek végrehajtásáról a 114/2013. (IV. 16.) Kormányrendelet intézkedik.
A törvény célja számba venni és dokumentálni nemzeti értékeinket, és azokból adatbázist alkotni. A törvény szerint az összegyűjtött értékeket közkinccsé kell tenni, és gondoskodni kell megismertetésükről. A gyűjtőmunkát a lehető legszélesebb körre kell kiterjeszteni. A kulturális javakat helyi, megyei és országos szinten is nyilván kell tartani. Az összegyűjtött nemzeti értékekből a Hungarikum Bizottság létrehozza a Magyar Értéktárat, melynek az elemeiből választják majd ki az ún. hungarikumokat. E mellett a törvény célja, hogy elősegítse a nemzeti értékek és hungarikumok fönnmaradását és védelmét ezzel is erősítve a nemzeti tudatot.
Budapest Főváros XV. kerület Önkormányzat 776/2013. és 777/2013. (X. 30.) ök. számú határozataiban úgy döntött, hogy 2014. január 1-jével megalapítja a Budapest Főváros XV. kerületi Értéktárat, és létrehozásával, rendszerezésével és gondozásával megbízta a Csokonai Kulturális Központot. Intézményvezetői döntés alapján az Értéktár folyamatos gondozása Rákospalota Pestújhely és Újpalota Helytörténeti Gyűjteménye és a Dokumentumtár és Információs Központ közös feladata lett. Az Értéktár Bizottságnak 8 tagja van, a szakmai munkatársakon kívül (néprajzos, történész, építész) civil lokálpatrióták vesznek részt a közös munkában.
A bizottság feladata, hogy Rákospalota, Pestújhely, Újpalota területén lévő nemzeti értékeket a törvény által megszabott kategóriák szerint azonosítsa és nyilvántartásba vegye. A kategóriák a következők:
- agrár és élelmiszergazdaság
- egészség és életmód
- épített környezet
- ipari lés műszaki megoldások
- kulturális örökség
- sport
- turizmus és vendéglátás
- természeti környezet

Bárki kezdeményezheti nemzeti értéknek Budapest Főváros XV. kerületi Értéktárba való felvételét. A kezdeményezés ingyenes és Budapest Főváros XV. kerület Polgármesteréhez kell benyújtani a kormányrendeletben található nyomtatványminták szerint, a megfelelő indoklással és dokumentációval együtt, postai- vagy elektronikus úton. A nyomtatvány letölthető innen.
Az értéktárba való fölvételről a Budapest Főváros XV. kerületi Értéktár Bizottság dönt. Az arra érdemeseket fölvételi javaslattal továbbküldi a Fővárosi Értéktár Bizottságba.
Törvényi, rendeleti háttér:
2012. évi XXX. Törvény a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról

A 114/2013. (IV.16.) Kormányrendelet a magyar nemzeti értékek és hungarikumok gondozásáról
A Budapest Főváros XV. kerületi Értéktár Bizottság elérhetőségei:

A bizottság székhelye: 1158 Budapest, Pestújhelyi út 81.
telefon: 419-8215, email cím: Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

Budapest Főváros XV. kerületi Értéktár elemei kategóriák szerinti bontásban:

  • agrár és élelmiszergazdaság
    palotai rétes
    Kertészképző Int.(ek)
  • épített környezet
    MÁV-telep
    Rákospalotai Leányjavító Intézet
    volt 201-es út 3-as és 4-es kilométerköve
    Újpalotai víztoronyház
    Észak-pesti Kórház
    Clarissuem
    Stephaneum
    Ipartestület
  • ipari és műszaki megoldások
    Rákospalotai Növényolajgyár
    Istvántelki Főműhely
  • kulturális örökség
    B.15 Testvériség Galambtenyésztő Egyesület
    Szent István Bélyeggyűjtő Kör
  • természeti környezet
    Szilas-patak

Helytörténet

A XV. kerület és környéke a történelmi Pest városától északra, a Pesti-síkságon terül el, amelyet a földtörténet egy jelentős korszakán át a Pannon tenger borított. Ennek üledékeire telepedett rá a - valaha keletebbre folyó - ős-Duna néhol 200 méter vastagságot is elérő hordaléka. A Dunába ömlő patakok mentén elhelyezkedő magasabb térszintek a mocsaras környezetből kiemelkedve alkalmas települési helyként jöttek számításba a történelem folyamán. Palota falu is egy ilyen magasabb dombhátra települt a Szilas-patak mentén. A tágabb környezetben a középkorban hat faluról van tudomásunk. Ezek az Árpádkori települések a részben XIII. századi tatár pusztítás után, részben a következő két évszázad során elnéptelenedtek. A Nyír, később Palota nevű falu 1200 körül épült templomának romjai, az 1735-ben felépített Kossuth utcai római katolikus műemléktemplom alapjainak részét képezik. Mellette egy XIV-XVII. századi temetőt is sikerült feltárni. A falu első ismert birtokosa a "budai polgár" Lóránd ispán, az 1347-ben választott budai bíró. Családja a XV. századig birtokolja Palotát, majd 1638-tól az Újfalusyaké lesz. A török kiűzéséért folyó háború és a Rákóczi-szabadságharc viszontagságai során Palota többször is elnéptelenedett, de mindig újra benépesült. 1749-től a galánthai Fekete család tulajdona lesz a terület, majd elszegényedésük után, a XIX. század elejétől a Károlyi családé.
Pest városának közelségét kihasználva az 1800-as évek első felétől virágzó kertkultúra bontakozott ki Palotán. Palotai birtokából gróf Károlyi István 1831-től 65 hold területet adott bérbe pesti polgároknak, akik nyaralókat, vincellérházakat és serfőzőket építettek. Ezen a területen alakult meg később Újpest. Palotának újabb fellendülést az 1846-ban átadott Pest-Vác vasútvonal hozott. A település vasútállomása mellett " frissítő- és mulatóhely" épült társalgási és biliárdteremmel.
A már Rákos-Palotának nevezett községet a vasút kedvelt kiránduló- és nyaralóhellyé tette. Gyönyörű villák épültek a sínek mindkét oldalán.
A gazdagodás forrásául szolgáló zöldségtermelésnek az is kedvezett, hogy 1872-től, a lóvasút kapcsolta össze a falut a fővárossal, amely a piacozást megkönnyítette. Rákospalota községi vezetésének hosszú ideig a jómódú gazdaréteg volt a meghatározó eleme.
Az 1890-es évektől kezdődően jelentős számú polgári- és munkáselem települt a községbe. A település fejlődésébe nagy lendületet hozott a MÁV Nyugati Főműhelyének kitelepítése 1905-ben. Jelentősen megváltozott a helyi társadalom összetétele, fokozatosan kisebbségbe szorult a termelő őslakosság. A polgárság és a gazdák szervezetei - Rákospalotai Kaszinó, Társaskör, Függetlenségi Kör, stb. - mellett hamarosan kiépültek a beköltöző iparos-munkás rétegek szervezetei is, a Munkáskaszinó és a szociáldemokrata irányultságú Petőfi Asztaltársaság. Az egyházak nagy templomokat építettek.
A falutól viszonylag távol eső községi földeket - Széchenyitelep néven - 1897-ben kezdték el parcellázni. Ebből a településrészből jött létre Pestújhely, amely 1909-ben lett önálló község. A sajátos arculatú típusépületekből álló MÁV-telep is az 1900-as évek elején épült ki.
Pestújhely kiválása után tűzték ki célul Rákospalota várossá alakulását, amelyet végül 1923. június 20-án engedélyezett a Belügyminisztérium. De alig két évtizeddel később, 1950. január 1-én Rákospalotát és Pestújhelyet a kialakuló Nagy-Budapesthez csatolták, létrehozva belőlük a főváros XV. kerületét.
A kerület életében hatalmas változást hozott a rákospalotai területen 1968-tól felépült óriás lakótelep, Újpalota. A telep fénykorában a mintegy 16 ezer lakásban 60 ezren éltek. Ez a szám 1990-re 45 ezerre csökkent. Ekkor Rákospalotán közel 50 ezren, Pestújhelyen pedig közel hétezren laktak. Ma az egész kerületben 84 ezren élnek (2003. december 1-i adat).