Bemutatkozás

muzeum-barna
1958 őszén a Hazafias Népfront kerületi bizottsága munkacsoportot hozott létre, mely vállalta Rákospalota helytörténeti vonatkozású dokumentumainak gyűjtését, illetve annak tervszerű beindítását. A fővárosban harmadikként megalakuló helytörténeti gyűjtemény 1960. január 10-én kapott állandó helyet a Kossuth u. 39. sz. alatt, s hamarosan az egyik legnagyobb ilyen jellegű intézménye lett Budapestnek.
A múzeum kezdetben a település néprajzi anyagát, a kismesterségek szerszámait, termékeit gyűjtötte. Továbbá már ekkor célul tűzte ki a helyi képzőművészek alkotásainak gyűjtését. A kerületben lakott Madarász Viktor leánya, aki - saját, igen kvalitásos alkotásai mellett - több, az édesapjától származó festményt, személyes tárgyat, bútort is ajándékozott a gyűjteménynek. A történészek a hatvanas évek elején megkezdték a település történetének tudományos földolgozását. 1964-ben, ill. 1966-ban egy-egy múzeumi évkönyvet adtak ki, 1969-ben közreműködtek a kerületi adattár megjelentetésében, 1974-ben pedig kiadtak egy Rákospalota-Pestújhely tanulmánykötetet.
A nyolcvanas évek elejére a Kossuth utcai épület annyira rossz állapotba került, hogy be kellett zárni, ki kellett üríteni, s a teljes gyűjteményt külső raktárakban kellett elhelyezni. Ez idő alatt különböző helyeken alkalmi, időszaki kiállításokat rendeztünk, s a gyűjtőmunka is tovább folyt. Az eredeti épületet - lévén az egykori falu egyik legrégibb épülete - városképileg védetté nyilvánították, ám pénzhiány miatt végül is nem sikerült fölújítani.
1991. novemberében - közel egy évtizedes kényszerszünet után - nyílt meg újra a múzeum jelenlegi helyén, immár nem Rákospalotán, hanem a XV. kerület egy másik településrészén, Pestújhelyen. Az ekkor épült állandó kiállítások mellett időszaki kiállításban a Madarász-hagyatékot mutattuk be. Állandó kiállításainkat 1999-ben újítottuk fel. Ekkor nyitottuk meg Pestújhely évtizedei című általános településtörténeti kiállításunkat is.
Állandó kiállításaink mellett külső és belső helyszíneken rendezünk időszaki helytörténeti és képzőművészeti kiállításokat egyaránt. Ezek közül 2007-ben nagy siker volt a MÁV-telep 100. évfordulójára a Jézus Szíve Plébániatemplom közösségi házában rendezett helytörténeti kiállításunk, valamint az évről évre a múzeum kertjében megrendezett képzőművészeti kiállításaink. Népszerű rendezvénnyé kezd válni a Múzeumi esték sorozatunk is, ahol kerületi előadó-, illetve alkotó művészekkel találkozhat a közönség.
2009. októberében Pestújhely önálló községgé válásának centenáriuma alkalmából új állandó kiállítást nyitottunk Civil élet az egykori Pestújhelyen címmel.
Az utóbbi években ismét több kiadvány is napvilágot látott a Múzeum gondozásában: Buza Péter tollából a Palotai tegnapok (1995) és a Pestújhely emlékkönyve (1997), Üdvözlet Rákospalotáról… (2005), A Máv-telep 100 éve (2007). Szervezetileg a múzeum kezdetben a XV. kerületi Tanácshoz tartozott, majd a szintén tanácsi, 1990 után önkormányzati fenntartású XV. kerületi (ma: Csokonai) Művelődési Központhoz kapcsolták.