Város-emlék-képek

Városháza

Városháza

Eredetileg mulatónak épült 1912-ben. A Vigadóban kávéház, táncterem és szálloda működött. A szórakoztatóhely valószínűleg nem volt túl jövedelmező vállalkozás, mert a rákospalotai elöljáróság az emeleti helyiségekben már az első világháború előtti években is bérelt hivatali helyiségeket. A várossá alakulás idején (1923) váltották meg a teljes épületet.

Részlet a Rákospalota c. lap 1915. március 7-i számából: „A Vigadóépület első emeletén 125 katona részére berendezett kórház alatt kávéház van, ahol éjjel is muzsikálni szoktak. Kétségtelen, hogy ez a zenélés a beteg katonákra bántó és ezért humanitárius szempontból a zajos kávéházi üzletet korlátozni kell.”

Észak-pesti Kórház és Rendelőintézet

eszak-pesti korhaz és rendelointezet

A kórház 1904. októberében nyitotta meg kapuit dr. Niedermann Gyula neves ideggyógyász magán-elmegyógyintézeteként. A terveket Baumgarten Sándor és műépítész irodája készítette szecessziós stílusban. 1912-től állami kezelésbe került és munkáskórháznak rendezték be. Gyógyítási elveiket a modern rehabilitáció korai formájának tekintjük: „…nagy fontosságú hivatást teljesít a kórház azzal, hogy a beteg, vagy sérült munkás munkaképességének minél teljesebb visszaszerzésére, az ipari foglalkozás sajátszerűségéből eredő megbetegedések szakszerű gyógykezelésére, a munkásosztályt különös mértékben sújtó megbetegedések gyógyítására és tanulmányozására ad módot.”
1945 után a rendszerváltásig szovjet katonai kórház működött a területén.

Rädda Barnen utcai iskola

radda barnen utcai iskola

Rákospalota első községi elemi iskolája volt az egykori Károlyi utcában. A mai Eötvös utca sarkán álló hat tantermes épület 1908-ban készült el. A későbbiekben az épületet bővítették ugyan, mégis állandó túlterheltséggel küzdöttek a nevelők.
Részlet a Rákospalota c. lap 1916. február 13-i számából: „A rákospalotai elemi iskola 12 tantermében 20 osztályt – összesen 1950 tanulóval – tanítanak. Egy-egy osztályra átlag 97 tanuló jut, és vannak 100-110 tanulóval benépesített osztályok is.”

Széchenyi mozi

szechenyi mozi

Harsányi Dezső Széchenyi Színháza Pestújhely első szórakoztató és művelődési intézményeként nyílt meg 1911-ben. Sokszínű programot kínált közönsége számára: színházi előadások és varieték, szórakoztató és ismeretterjesztő filmvetítésekegyarántszerepeltekműsorkínálatában.
A korabeli lapok a kerthelyiséget és az ott működő kávéházat a pesti Városliget hangulatához hasonlították, az intézményt „Pestújhely angolparkja”-ként tartották számon. A lakosság tehetősebb rétege látogatta elsősorban, ezért – a selyemharisnyára utalva – illette a népnyelv „Fuszekli” névvel.

Dózsa György Gimnázium

dozsa gyorgy gimnazium

Az iskola elődjét 1877-ben alapította negyedi Szabó Lajos királyi tanácsos, az állatorvosi főiskola ny. igazgatója. Veje, Wagner Manó 1891-ben vette át az iskola vezetését, és nyolcosztályos főgimnáziummá fejlesztette. 1906 óta nyilvános tanintézmény. Országszerte elismert iskola volt, növendékeinek nagyobb része a település határain kívül élő jómódú családokból érkezett.
Wagner Manó növendékei számára fokozatosan biztosította a kor követelményeinek megfelelő felszereltséget. Az 1886-os iskolai évkönyvben erről a következőképpen ír: „…az iskolát s a belső berendezéseket oly színvonalra igyekszem emelni, hogy ma bátran kiállja a versenyt minden tekintetben, akármelyik modern hazai állami intézettel.”

Leányjavító Intézet

leanyjavito intezet

Az úgynevezett Püspök-villa az 1850-es években épült. Első tulajdonosa Sommariva Aurél gróf volt, később Horváth Mihály püspök és történetíró lett a birtokosa, róla kapta közkeletű elnevezését. Utolsó tulajdonosa Jónás Emil, az utolsó palotai községi bíró ajánlotta fel az épületet közösségi célra. A villához tartozó kertet már korábban megnyitotta a község lakói előtt, az első piactér működött benne.
A századfordulón, 1899-1904 között épült ki a Leánynevelő Intézet mai épületegyüttese. Ekkor adták át rendeltetésének a négy felekezetet szolgáló kápolnát, s ekkor készültek a különleges finomsággalfaragottfaoszloposfedettfolyosók,amelyekazegyesépületszárnyakatkapcsolják össze egymással.

Magyarok Nagyasszonya Plébániatemplom

magyarok nagyasszonya plébaniatemplom

Első papja Beller Imre volt, akinek nevéhez fűződik a plébánia megszervezése, a templomépítés anyagi alapjainak lefektetése. Utódja, Chobot Ferenc szolgálata idején, 1896-1900 valósult meg maga az építkezés ásványi Balassa Ernő Frigyes mérnök tervezésében. 1900. június 29-én szentelték fel a templomot. A belső festés elkészítésével dr. Schwartz Gusztáv plébános a rozsnyói festőt, Ádám Gyulát bízta meg.
Máig példamutató a templomépítő bizottság fogadalmának szövege: „Én N. N. esküszöm az élő Istenre, a Boldogságos Szűz Máriára és minden szentekre, hogy mint a rákospalotai templomépítő bizottság tagja, félretéve minden hasznot, barátságot vagy ellenségeskedést, legjobb tehetségem és iparkodásom szerint, a templomépítés ügyét elő fogom mozdítani és annak minden akadályát tőlem telhetőleg eléhárítani.”

Terv mozi

terv mozi

Pestújhely szegényesebb részén, a „Mosónéfertály”-on élők szórakoztatására 1912-ben nyitotta meg kapuját Sebők Imre asztalosmester vállalkozása, a Sebők Mozgó. A vetítéseknél családja munkaerejét használta, így lényegesen olcsóbb jegyárakkal tudta kínálni előadásait, mint a konkurrens „Fuszekli”, az előkelő Széchenyi Színház. Nyitott, kertmozi helyiséggel is rendelkezett, melyet 1944-ben bombatalálat ért, már nem építették újra a háború után. A mozit a hetvenes évek második felében zárhatták be. A tulajdonos neje több népszerűsítő verset írt a Pestújhely című lapba: „Örömmel üdvözlöm szép vendégkoszorú/Kívánom ne érje önnöket semmi bú/…/És most hagy beregjen a gép, és hagy mozogjon a kép/Hagy mulasson vígan a kedves közönség.”